A katalán nyelv újlatin nyelvek csoportjába tartozik. Két részre osztódik van egy nyugati nyelvjárása és van egy keleti nyelvjárása. Nagyon kevés a különbség a kettő között. Egyébként a keleti katalánt beszélik Barcelonában. Egyértelműen Spanyolországban ezen belül Katalóniában, Valencia területén, Dél-Franciaország kis részén, Baleár-szigeteken beszélik. Andorrában ez a hivatalos nyelv. A katalán nyelvet úgy is lehetne hasonlítani hogy a spanyol és francia keveréke. Kiejtésbeli és írásbeli hasonlóság van a francia nyelvhez. Beszélői száma mintegy 10-11 millió fő és örömünkre (persze akik tanulják vagy tanulták a nyelvet) a szám egyre csak növekszik.
A katalán ABC mind a 37 betűje:
a, à, b, c, ç, d, e, é, è, f, g, h, i, í, ï, j, k, l, l·l, m, n, o, ó, ò, p, q, r, s, t, u, ú, ü, v, w, x, y, z.
Betűzve:
a a
b be alta
c ce - "sze"
ç ce trencada
d de
e e
f efa
g ge - "dzse"
h hac - "ák"
i i
j jota - "dzsotá"
k ca
l ela
m ema
n ena
o o
p pe
q cu
r erra
s essa
t te
u u
v ve baixa - "be bájsá"
w ve dobla - "be doblá"
x ics
y i grega
z zeta
Katalán hangok kiejtése
Magánhangzók. Hangsúly
A katalán magánhangzók mindig rövidek. Az i és az u ejtése azonos a megfelelő magyar hangokéval, míg a többiek kiejtése attól függ, hogy hangsúlyosak vagy hangsúlytalanok. A hangsúlyt különféle ékezetek jelölik (límit, permetrà, Montjuïc), de a legtöbb katalán szón nincs hangsúlyjel. Ezek közt az utolsó előtti szótagjukon hangsúlyosak a magánhangzóra, magánhangzó+s-re és az -en-re végződők (validesa, metro, viatge, avi, diversos, parles, pugen);
az utolsó szótagjukon hangsúlyosak az egyéb végződésűek (qualsevol, ciutat, funicular, l'acostaran, mitjans, transport).
Hangsúlyos helyzetben hét magánhangzó van: az a, a nyílt o és a zárt o, az u, a nyílt e és a zárt e valamint az i. Az egyes betűk olvasata a következő:
a, à: Röviden ejtett magyar á: funicular, mitjà
e, é: Zárt e. Megközelítőleg megfelel a magyar é-nek, de rövid. Pl.: festa, nét.
e, è: Nyílt e. Megközelítőleg megfelel a a magyar e-nek. Pl.: validesa, vostè.
i, í, ï: Megfelel a magyar i-nek. Pl.: vi, línia, veïns.
o, ó: Zárt o. Megfelel a magyar o-nak. Pl.: catorze, sóc.
o, ò: Nyílt o, a magyar a és o közötti hang. Pl.: transport, lògica.
u, ú, ü: Megfelel a magyar u-nak. Pl.: nul, número, diürn.
Hangsúlytalan helyzetben a katalán csak három magánhangzót ejt. Az egyes betűknek a következő hangok felelnek meg:
i, ï: Magyar i. Pl.: interessant, veïnat.
o, u: Magyar u. Pl.: pujar, possibilitat, ferro.
a, e: A magyar ö-re emlékeztető, de ajakkerekítés nélkül ejtett hang.
A gue, gui, que, qui kapcsolatokban az u-t nem ejtik: guerra, guitarra, quedar, adquirir.
Kettőshangzók
Az i és az u egy szomszédos magánhangzóval elválaszthatatlan egységet úgynevezett kettős magánhangzót vagy diftongust alkot. Ilyenkor az i kb. megfelel a j-nek az u pedig a v-nek. Ezért egy szótagos szavak: mai, vuit, pau, seu; két szótagosak: aire, servei, boira, ciutat, dormiu, quatre, tieta. G és q mögött az ue, ui diftongusok írásmódja üe, üi, llengües, argüir. Nem magyar ü-ről van szó!
Mássalhangzók
A magyarhoz hasonló ejtésűek f, l, m, n, ny, p: li, línia, límit, Espanya, teleféric. A magyar és a katalán olvasatok közötti jelentősebb különbségek:
b, v: Ejtésük azonos. Mondat elején és n, m, ny, mögött a magyar b-nek felel meg: va, un vagó, també, tramvia vagy l'any binent. Azonos hangzásúak: viut és buit, veure és beure, ve és bé.
c: e és i előtt sz-nek ejtjük: cent, ciutat. Egyéb helyzetben k: com, cultura, cuc.
ç: sz-nek felel meg. Plaça, cançó, braç.
d: Mint a magyarban úgy ejtik. Dia, parada, lladre.
g: e, i előtt zs: gener, girar. Egyéb helyzetben g: gat, gota, pagar. Szóvégi -ig csoport ejtése cs de én inkább zs-nek mondanám. Pl.: maig, veig, fuig.
h: Néma. Pl.: herba, hora, Hongria.
j: A magyar zs-vel azonos ejtésű: jo, pujar, menjar.
ll: A magyar lj kapcsolatnak felel meg . Pl.: lliure, faldilla, coll.
l·l: Magyar ll: novel·la, satèl·lit.
qu: e, i előtt k: enquesta, adquirir. A, o előtt kv: quatre, qualsevol.
r: Szó végén általában nem ejtik. Pl.: partir, carrer.
s: Általában sz-nek ejtik. Pl.: set, suro, festa, mosca, dos. Magánhangzók és zöngés mássalhangzók közt z: casa, validesa, desmai.
ss: Ez is sz: possibilitat.
ss: Ez is sz: possibilitat.
t: Mint a magyarban, de szó végi -lt, -nt, -rts csoportban nem ejtik: molt, quant, dimarts.
tg, tj: Mindkét kapcsolat a magyar dzs-nek felel meg: viatge, metge, mitjó, mitjà.
tll: Hosszan ejtett lj: bitllet.
ts: Magyar cc: parets, potser.
tz: Magyar dz-nek felel meg. Pl.: dotze, utilitzar.
x: Leggyakrabban magyar s: xàfec, xarxa. Az ix kapcsolatban, ha előtte magánhangzó áll, az i néma: baixar descobreixi, això. Ha mássalhangzó követi az x-et sz-nek ejtjük: text, explicar. Egyes szavak ejtése ksz: taxi, fix.
v: Lásd b.
z: Magyar z-nek felel meg: catorze, ziga-zaga.
Nincsenek megjegyzések:
Új megjegyzések írására nincs lehetőség.